Kairouan
Az iszlám negyedik Szentvárosát a VIII. században alapították. Rövidesen az ország fővárosa lett a XII. század közepéig, amikor Tunisz átvette ezt a szerepet. A 128 m átmérőjű, 48 oldalú sokszög alakú az aglibidák által a IX. században épített víztározó főmedencéje. Az ezeréves építmény valaha fedett volt és közepén állt az emir pihenő. A "borbély mecset" elnevezés pon-tatlan és téves elnevezésen alapul. Valójában Sidi Sahab Zaonia sírhelye, aki a próféta társa volt és hódolata jeléül állandóan magánál hordott 3 szálat Mohamed szakállából. A belépéshez illő ruházat (fedett váll, karok és láb) szükséges. A Nagymecset a várossal egyidős, 671-ben kezdték építeni. Az évszázadok során kilenc alkalommal építették újjá vagy restaurálták. 135+80 méteres alapterületű és 35m magas minaret illeszkedik hozzá, egymásra épült, felfelé szűkülő szintekkel. Kapui egyedileg is művészi alkotások, imaterme pedig jeles művészi alkotás. Emellett a nyugati arab világ (Maghreb) leghíresebb imahelye.