A Baleár-szigetek Spanyolországól keletre, a Földközi tengerben helyezkednek el, A szigetcsoport, 5 szigetből, Mallorca, Minorca, Cabrera, Ibiza és Formentera szigetekből áll. A klimája igazi mediterrán, az éves átlaghomérséklete 16 ºC és 17.5 ºC között van. A kellemes klima, az évi több mint 300 napfényes nap, az isteni táj és tengerpartok, a sokszinű kulturális lehetőségek, relaxációs lehetoségek és a helyiek vendégszeretete tette ezt a szigetet egy látogatott központá az egész világban.
A turizmus a Baleár-szigetek legfontosabb bevételi forrása. Ez az a spanyol autonómia, ahol a legmagasabb az egy főre jutó hotelok és apartmanok száma.
A szigeteknek történelme szintén nagyon fontos. Egészen a megalitikus kultúrából vannak itt maradványok, valamint pun gyökerek és sok a 20. századból, amik mind faszcinálhatják az odalátogatókat. Az elso muvészeti megjelenése a szigetvilágnak a talayotikus szobrok voltak. A római kolonizáció az Alcudia szinházat hagyta hátra. A muszlim idokbol megemlithetjük a Almudaina palotát és egyéb kissebb falvakat, amik megorizték az akkori kor jellegét, mint Fornalutx. A 13. században, az Aragón királyság uralkodása után, a gótika lépett elotérbe, ez látható a Bellvar kastélyon, a piacon és a Palma de Mallorcai katedrálisán.
A Baleár-szigetek területének mintegy 40% védett. Mallorca szigetén több mint 45 természeti terület létezik speciális védelemmel, Minorcán 19 és Formenetrán és Ibizán 17. Hat ezek közül a természeti helyek speciális védelemmel rendelkezik: Ibizán és Formenterán a Ses Salinesi Temészeti rezervátum, továbbá a s´Albufera-i, Mondragó-i, és a Dragonera-i és a s´Albufera des Grau-i nemzeti park, valamint a Cabrera-i nemzeti park. Minorca hasznot biztosit magának a bioszféra rezervátum nemzetközi megtartásából is. Ibizán pontosan négy történelni és temészeti enklávét deklarált az UNESCO világörökségi alapja: A Posidonia mezo, a Dalt Vila kerület, a Puig des Molins nekropolisz és a Sa Caleta hegyoldal. Ibiza és Formentera közös ökorendszeren osztozik, ez a hires Ses Salinesi természeti rezervátum.
A speciális hajókban lefutott tengeri versenyek különleges helyet foglalnak el a sportnaptárban Palamában. A búvárkodás szintén nagyon kedvelt sporttá nőtte ki magát a szigeteken, köszönhetően a Baleároknak igen érdekes tengeri flórájának és a faunájának.
A Baleár-szigetek paradicsoma a golf szerelmeseinek. Jelenleg mintegy 14 nagyon magas szinvonalon muködő klub várja az érdeklodőket.
A szenvedélyes vásárlóknak a Baleár-szigetek nagyon jó hely, hogy gazdagitsák az üveg, kerámia, ezüst és kihimzett anyagok gyűjteményüket. A Manacor régió Mallorcán a világszerte hires teresztett gyöngyök birodalma. Másik oldalon a mallorcai önkormányzat, Marratxi, úgy ismert mint az „agyagművesek földje”, merthogy itt gyűltek össze a legjobb kézműves szakemberek
A hagyományos konyha a Baleárokon az ezeréves-halászati és a farmer-gazdálkodásra épül. Az “Ensaimada” nagyon hires, a neve a disznózsirból ered és ez az egyik alapja a fánk elkészitésének. Tipikus kolbász a sobrassada, botifarro és camaiot.
Közkedvelt ünnepség a “de Ciutadellai”, hagyományos lovas kavalkáddal, “ensortilles”al, ami abból, áll, hogy abroncsokat görgetnek egy lasszóval, lóról. Hagyományos baleár tánc a baleári bolero és a jota, valamint a copeos és maitexes sok variációja. Ibizán tipikus tánc a “sa curt”.
Ha a Baleár-szigetekrol beszélünk Ibiza rögtön eszünkbe kell, hogy jusson. A 70-es években kezdodött Ibiza turista-paradicsommá válása, amikor a fiatalok elfoglalták a szigetet. Ekkor érkeztek az elso hippik, akik magukénak kiáltották ki a szigetet. Ez kulturális változást hozott, Ibiza az európai muvészek elso számú helye lett. Az éjszakai élet Ibizán vad és energikus. Az osi divat és életstilus, a többkulturájúság és a tolerancia, és például a zene azok, amik világhiruvé tették a szigetet. Éjszakai élete legendás, és a klubok és a bárok San Antonio körül autentikus mekkája a világ DJ-jeinek.
