Dubrovnik (Raguza) Dalmácia déli részén, a tengerparton fekszik.
A VII. században görög és római halászok által lakott település. A IX. században kapja a Ragusium nevet. A XI. században a görög-római város egybeolvad a szomszédos szláv településsel és felveszi a Dubrovnik nevet. 1204-ben, amikor a keresztes háború hadai elfoglalják Konstantinápolyt, Dubrovnik kénytelen Velence fennhatóságát elismerni. Már a XIII. század elején gyógyszergyárat, kórházat, aggok menhelyét és lelencházat rendeznek be. 1358-1526-ig magyar fennhatóság alá tartozik. A XIV. század a raguzai köztársaság számára a területgyarapodás időszaka. A XV.-XVI. század a város fénykora, közel 200 gályával rendelkezik. Az oszmán birodalom részéről fenyegető veszély okán hatalmas erődöket építenek. A XVII. század végén egy földrengés romba dönti Dubrovnikot. A városban belviszály dúl a konzervatívok és a haladók közt, a tengeren pedig az angol és francia flotta szorítja ki a kereskedelemből. 1797-ben Velence elbukik, de 1806-ban már megjelennek Napóleon hadai és 1808-ban már be is kebelezik a köztársaságot. 1815-től 1918-ig a város Ausztriához tartozik, 1918-tól Jugoszlávia része, majd Horvátország függetlenné válása óta annak egyik legnagyobb idegenforgalmi központja.

Ahogy a költők mondják, Dubrovnik a kő és a fény városa, 1000 éves történelmével, melyben mindenki megtalálhatja önmagát! A világörökség részét képező, lenyűgöző város a horvát tengerpart legdélebbi részén fekszik, Dél-Dalmácia kulturális központja.

Az összes szállodát 10-15 percenként induló helyi autóbuszjárat köti össze a varázslatos óvárossal!  Vonzó látványossága a minden évben megrendezésre kerülő „Dubrovniki Nyári Játékok”. A város több turisztikai régióra bomlik. A Lapad-félszigeten található Babin Kuk és Lapad: a legnagyobb hotel-együttese Dubrovniknak, kb. 3-5 km-re az óvárostól, sportpályákkal, parkokkal, mediterrán vegetációval, bevásárlóközponttal (Mali Stradun – hetente 2x koncertekkel), éttermekkel, klubbokkal, teraszokkal felszerelve.

Letenyétől kb. 710 km.

Programajánlat: Korcula szigete, Mljet Nemzeti Park, Montenegro: Kotor