Kairó 161 km-re a Földközi-tengertől, a Nílus két partján, a sivatag határán terül el Afrika legnagyobb, a mohamedán világ legnépesebb városa, Kairo (lakosságát csaknem 15 millióra becsülik).
Kairo-tól északra terült el Holiópolisz, a Ré-nek szentelt Nap városa a Kr.e. III. évezred óta. A mai metropolisz helyén kisebb települések mindig léteztek, de csak a X-XI. században lett királyi székhely. A XII. század végén a legendás szaladin szultán fallal körülzárta a várost és a környező kis településeket, létrehozva Kelet legnagyobb városát.
A Citadella, az Al Azhar mecset e korba épültek. Igazi középkori hangulatából Napóleon érkezése zökkentette ki Kairo-t, Európa pedig felfedezte Egyiptomot. Mohammed Ali (1805-1849) uralkodása alatt modernizálta a várost, igazi újkori arcot adva neki. A híres Tahrir (Felszabadulás) tér északi oldalán álló Egyiptomi Múzeumban kb. 100 ezer leletet állítottak ki, de ez a szám eltörpül az eredeti helyeken hagyott anyagok mellett. Tutanhamon kincsei és a Múmiák Terme a fő látnivaló, amire egy rövid látogatás alatt időt tudnak szentelni. A XIV. században épült Khan El Khalili a közel-kelet legnagyobb bazárja. Önálló városként létezik, igazi varázslatos légkört árasztva.
A giza-i piramisok ki nem hagyható látnivalók. Egyenként is építészeti mesterművek. Gigantikus méreteik Egyiptom jelképévé avatták őket. A Szfinxet állítólag Héroklatosz nevezte így először. Az emberfejű oroszlántestet (hossza 57 m, magassága 20 m) egyetlen gigászi tömbből faragták ki. A Napistent ábrázolja a Giza-i nekropolisz őrzőjeként.
