Málta, az élő történelem szigete
A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvő Málta kis mérete ellenére nagyon sokat nyújt az utazóknak. Piramisoknál is régebbi templomromok, középkori paloták, szűk utcák és hatalmas katedrálisok őrzik a három lakott szigetből álló ország (Málta, a kisebb Gozo és a még kisebb Comino) gazdag múltjának emlékeit. Sok olyan kis múzeuma is van, amelyekről kevesen tudnak, pedig ezek legalább annyi érdekességet nyújtanak, mint a csoportok által tömegesen látogatott helyek. A tenger apró öblei és sziklákkal szabdalt partszakaszai szintén sok szépséget és örömöt rejtenek. A búvárkodni szeretők számára ez az egyik legjobb hely a Földközi-tenger térségében. Ne keressünk azonban több kilométer hosszú, finom homokos, pálmafás strandokat - ilyenek nincsenek Máltán.

Máltát történelme során sokféle hatás érte. Jártak itt a rómaiak, a bizánciak, az arabok, később a franciák és az angolok, de arculatára a legnagyobb hatással az 1530-tól kétszázhatvannyolc éven át Máltán székelő lovagok voltak. A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend - amelynek eredeti feladata a Jeruzsálem felé tartó zarándokok gyógyítása volt - fantasztikus palotákat és erődöket hagyott az útókorra. Szembetűnő még a szigetet 1800 és 1964 között uraló britek hatása is az élet minden területére.
A látogatóban mély nyomot hagy, hogy a helyiek - akik mind anyanyelvi szinten beszélnek angolul - mennyire kedvesek. Itt még elvétve sem találni túl rámenős boltost vagy tisztességtelen pincért. A máltaiak nagyon vigyáznak arra, hogy minden vendég jól érezze magát.

Ebben az országban a kevés pénzből utazók is megtalálhatják a számításukat. Az olcsó vendégházak barátságosak, és sokszor jobb helyen is vannak, mint a drága szállodák. Az étkezésre sem kell feltétlenül sok pénzt költeni. Visszafogottan költekezve már szállással együtt napi 10 máltai fontból (6100 forintból) jól érezhetjük magunkat.

Fontos tudnivaló, hogy a múzeumok nagy részébe a diákok és a 65 éven felüliek ingyen léphetnek be.

Látnivalók:

Málta fővárosa Valletta, a város, melyet "úriemberek építettek úriembereknek". A 16.századbeli épületek remek állapotban maradtak fenn, gyönyörű, de szerencsére nem túl hosszú sétával bejárhatóak a műemlékek. A fővárosba a Városkapun keresztül érkezünk. Csodálatos tereken, paloták között végighaladva érkezünk a miniszterelnök rezidenciájaként funkcionáló Auberge de Castille palotához. A spanyol lovagok által kialakított Upper Barrakka Parkból lélegzetelállító panoráma tárul elénk. A Szent János székesegyház díszes barokk berendezése, és az olasz Caravaggio festményei is messze földön híresek. A Szent Elmo erődben korhű ruhákba öltözött színészek adják elő a középkor nagy csatáit.

Mdina városába érkezve az embernek az az érzése támad, hogy visszarepült a középkorba. Varázslatos barokk és normann épületek, szűk macskaköves utcák, hangulatos éttermek várják a turistákat. A főtéren található a 11. században épített Sicula-Norman székesegyház, amely még az 1693-as óriási földrengést is túlélte. A külvárosi Római Régiségek múzeuma az 1000 éves római uralom emlékeit mutatja be.

Hagar Qim kőkorszaki temploma a Föld legrégebbi épülete, belsejében kőbe vésett állatrajzok, bálványok, gyönyörű oltárok csodálhatók meg. Az egyedülálló történelmi emlékek mellett a pazar panoráma teszi Hagar Qimet az egyik legértékesebb turisztikai célponttá.

Gozo szigete a csendesebb, nyugodtabb helyeket kedvelőket várja. A fellegvárból felejthetetlen látvány nyílik az egész szigetre. Málta még a föld alatt is ámulatba tudja ejteni a turistákat, Calypso barlangja és az Alabástrom barlang teszi teljessé a fantasztikus nyaralást.

Gasztronómia
Málta konyhaművészetének alapját a szicíliai konyha adja, és ezt az olaszos ízvilágot elegyítik az angolos ételekkel. A legismertebb helyi specialitások a pastizzi (pikáns sajtos tészta), a timpana (makaróni sajttal és tojással) és a fenek (sült nyúl).

Ünnepek, rendezvények
A rengeteg ünnep közül kiemelkedik Szent Pál apostol hajótörésének ünnepe, február 10-én, amely az apostol Máltára keveredésére emlékezik. Február a karneválok ideje Máltán is, a legszínpmpásabb felvonulásokat és táncversenyeket a fővárosban és Florianában rendezik. A Nagypéntektől Húsvétig tartó héten az egész sziget az ünneplés lázában ég. Pénteken az ország szinte minden településén látványos felvonuláson, magasba tartott szobrokkal ábrázolják a felvonulók Jézus szenvedéseit és keresztre feszítését. Ilyenkor tartják az Utolsó Vacsora asztalainak bemutatóit is, ezek közül a legérdekesebb a Zebuggi kiállítás, ahol az asztalt teljes egészében tésztából formázzák meg. A Mnarja - Péter és Pál ünnepe - a máltai népzene és a lóversenyek ünnepe, valamint a nyulak végzete. A sziget nyúlállományának nagy része ugyanis ezen a napon az óriási üstök valamelyikében fejezi be földi pályafutását.